A misszió azonban bemutatása után 34 évvel már a kevésbé ismert filmek között szerepel, pedig olyan színész nagyságok szerepeltek benne, mint Jeremy Irons, Robert de Niro vagy Liam Neeson. A történet Dél-Amerikában, egész pontosan a guarani törzs vidékén, a mai Paraguayban játszódik. ahol az Irons által megformált Gabriel atya jezsuita missziót alapít. De Niro, az egykori portugál zsoldos pedig korábban öccsét gyilkolta meg, és ezért kíván vezekelni, valamint megváltást találni. A filmnek vannak történelmi alapjai, a guarani missziók valóban léteztek, és az a madridi szerződés, amely ezen területek egy részét a portugáloknak engedte át a spanyoloktól, amelyek aztán el is kezdték a missziók felszámolását és az őslakosok elleni kegyetlenkedéseket is. A film talán a rendkívül nehéz és szomorú, ráadásul valóságon alapuló témája miatt nem annyira népszerű manapság, pusztán szűk körben. A jó nem győzedelmeskedik, bár a De Niro által alakított Rodrigo Mendoza végül elnyeri a maga megváltását.
Die Hard Commando Baby Driver Csupasz pisztoly 2 és 1/2 Elrabolva Western filmek: Az üldözők (1956) Django A jó, a rossz és a csúf A hét mesterlövész (2016) A Million Ways to Die in the West Silverado Vissza a jövőbe 3. Aranyeső Yuccában Volt egyszer egy vadnyugat Sci-fi filmek: Star Wars IV – Egy új remény Star Trek Avatar Az acélember Star Wars I – Baljós árnyak Aliens Az utolsó csillagharcos Star Trek II.
Ha a szájharmonikára gondolsz neked is legelőször a Volt egyszer egy Vadnyugat betétdala ugrik be? Nem meglepő! Ám a különös hangszer rendkívül hosszú utat járt be a történelem során, míg elnyerte a ma ismert formáját. A harmonika eredete egészen i. e. 1100 körülig vezethető vissza, amikor megalkották a shenget, a kínai hangszert, amely egy nádszerkezet, ami függőleges csövekből áll. A hangszer természetesen nádat tartalmaz, emellett pedig egy rugalmas fémcsíkot, amely fel-le csapkod, amikor a zenész a sheng lyukain keresztül fúj, és így hangokat hoz létre. A legtöbb mai történész szerint azonban a szájharmonika közvetlenebb elődjét Christian Gottlieb Kratzenstein holland orvos és fizikus találta fel, aki 1780-ban a szabad nádszálat arra használta, hogy az emberi beszédet megközelítő eszközt hozzon létre, hogy jobban megértse a hang mechanikáját. A zongora méretű szerkezetét "beszélő gépnek" nevezte. A következő évszázadban egyre kisebb méretű Kratzensteinéhez hasonló készülékeket gyártottak, melyeket terpodiumnak vagy harmóniumnak nevezték.
Könyvajánló: Bocsáss meg, Rose Gold! Rose Gold Watts 18 éves koráig abban a hitben élt, hogy súlyos beteg. Az egész élete arról szólt, hogy orvostól orvosig járt és mindenféle betegséggel diagnosztizálták, állapota romlott, kerekesszékbe kényszerült. Egy nap azonban fény derült a sokkoló igazságra: anyja hazudott neki. A lány nem volt beteg… Könyvajánló hideg téli délutánokra Keressünk egy meleg takarót, gyújtsunk be a kályhába, főzzünk egy jó teát és olvassunk!