Határozott és határozatlan idejű munkaszerződés esetén is lehetséges próbaidő meghatározása. Próbaidőt nem kötelező egyébként alkalmazni, de ha a felek mégis kikötik, azt abban az esetben írásban kell megtenni, kizárólag a munkaszerződésen belül. Utólag viszont a próbaidő nem kerülhet bele a munkaszerződés módosításába. A korábban meghatározott próbaidő időtartamát az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően maximum egyszer meghosszabbíthatják a felek, de kizárólag közös megegyezés esetén. A próbaidő időtartama legalább 30 nap, de a munkaszerződésben a felek megállapodhatnak akár 3 hónapban is, mely a maximális időtartamot jelenti. Felmondás próbaidő alatt 2021-ben Fontos tudni, hogy próbaidő alatt a munkaviszonyt bármely fél (vagyis a munkáltató és a munkavállaló is) megszüntetheti azonnali hatályú felmondás sal, ráadásul a döntést indokolnia sem kell. A munkáltató a próbaidő alatt még akkor is felmondhat dolgozójának, ha az betegszabadságon van. A felmondás próbaidő alatt 2021 dokumentum egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, melyben a próbaidő tényére hivatkozva mindenféle indokolás nélkül fel lehet mondani a munkaviszonyt, azonnali hatállyal.
Ezen felmondás benyújtásakor nem kell a másik féltől beleegyező nyilatkozatot kérni és kapni. Ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt a próbaidő alatt, akkor sok esetben megszokásból vagy felindultság következtében beleírja a munkaviszony megszüntetésének indokát, de ez nem túl szerencsés ötlet. Mivel a próbaidő alatti felmondást nem kötelező indokolni, de ezt mégis megteszi a munkáltató, akkor egy későbbi munkaügyi per során neki kell majd bizonyítania, hogy a felmondólevélbe beleírt okok valósak voltak-e. Ez pedig okozhat kellemetlen perceket a munkáltatónak. Tehát a próbaidő alatti felmondás lényegében egyszerűsített formában történik 2021-ben is, indokolás nélkül. Emellett azonban érdemes megemlíteni azt, hogy a foglalkoztatók sok esetben a próbaidőre hivatkozva, de már a próbaidő utáni napokban közlik a felmondás tényét. Ekkor azonban már nincsen lehetőség egyszerűsített és indokolás nélküli felmentésre, ráadásul még a felmondási idő is jár a munkavállalónak. Létezik-e próbamunka?
Ingyenes próbaidő alatti felmondás mintánkat az alábbi ikonra kattintva tölthetik le: A próbaidő és a munkaszerződés kapcsolata A munkaszerződésről szóló bejegyzésünkben szót ejtettünk róla, hogy a próbaidőt a munkaszerződés lehetséges tartalmába soroljuk. Tehát a feleknek lehetőségük van próbaidőben megállapodni, azonban az nem kötelező. Továbbá, ha kifjezetten nem nyilatkoznak úgy a munkaszerződésben, hogy próbaidőt akarnak kikötni, akkor a munkaviszony próbaidő nélkül jön létre. A próbaidő célja A próbaidő célja, hogy a munkálató és a munkavállaló nagyobb elköteleződés nélkül tudja felmérni, hogy a másik félről az állasinterjún kialakított kép valós-e. Ezt a próbaidő úgy éri el, hogy egy rövidebb ideig a munkaszerződés felmondására vonatkozó általános szabályokhoz képest jelentősen megkönnyíti a munkaviszony megszüntetését. Milyen szabályok vonatkoznak a próbaidőre? Próbaidőt kizárólag a munkaviszony létesítésekor és írásban lehet kikötni. A próbaidő hossza nem haladhatja meg a három hónapot (kollektív szerződés esetén a hat hónapot).
Érdekes dolog tisztázni az úgynevezett "próbamunka" intézményét. Ez azért érdekes, mert a kifejezés hivatalosan nem is létezik 2018-ban sem. A próbamunka fogalmát sem a régi, sem az új Munka Törvénykönyve nem ismeri. Mégis sok munkáltató alkalmazza, ami általában azt jelenti, hogy a munkavállalót 1-2 napra behívják próbamunkára a munkaerő kipróbálásának céljából. De jó tudni, hogy a próbamunka minden hatályos jogszabállyal ellentétes és fekete foglalkoztatásnak minősül, ráadásul jelentős összegű munkaügyi bírsággal jár. Fontos figyelni próbaidő esetén a cselekvések időpontjára. Vagyis a felmondást még a próbaidő lejárta előtt meg kell szerkeszteni, és azt át kell adni a másik félnek. De ha az a felmondást nem akarja átvenni, erről a tényről jegyzőkönyvet kell írni, azonban a próbaidő alatti felmondás ebben az esetben is hatályos. A próbaidővel kapcsolatban is nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden esetben körültekintően kell eljárni, akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon is álljunk.
A felmondás nem kell, hogy írásban legyen kiállítva és a törvény más formát sem ír elő. A szóbeli felmondás is érvényes, hacsak a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés nem rendelkezik másképpen. Későbbi bizonyítás céljából viszont célszerű írásban felmondani. A felmondás attól a pillanattól lép érvénybe, amikor a munkavállaló megkapja vagy (szóbeli felmondás esetén) tudomást szerez róla. Ettől a naptól kell számolni a felmondási időt is. Kündigungstermin ( felmondási időpont) az az időpont, mivel véget ér a munkaviszony. Kündigungsfrist ( felmondási határidő) az az időtartam, ami a felmondás érvénybelépése és a felmondási időpont (Kündigungstermin) között legalább el kell hogy teljen. Amennyiben a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés nem rendelkeznek másképpen, az alkalmazottak ( Angestellte) hónap végével mondhatnak fel, 1 hónapos határidő betartása mellett. Dolgozók (Arbeiter) esetében a felmondási határidőt és időpontot szinte mindig a kollektív szerződés határozza meg. Ausztria jogrendszerével és osztrák joggal kapocsolatos információk
A felmondás csak határozatlan idejű munkaszerződés esetében lehetséges. Határozott idejű megállapodás esetében ennek lehetősége csak külön a munkaadóval történt előzetes megegyezés alapján történhet. Közös megegyezéssel természetesen bármikor megszűnhet egy határozott idejű munkaviszony. A felmondás módja A felmondás mindkét fél részéről, különösebb formai követelmény nélkül írásban vagy akár szóban is történhet, ha ettől a kollektív vagy munkaszerződés másképp nem rendelkezik. Felmondási idő A felmondás közlésétől a felmondás időpontjáig eltelt idő a felmondási idő, amelyet mind a munkaadónak, mind a munkavállaló köteles betartani. A felmondási időt, ha erről külön megállapodás nincs, a kollektívszerződés vagy a törvény szabályozza. Figyelem! Ha a munkaadó mond fel, célszerű erről mindig egy írásos igazolást kérni, amely tartalmazza a felmondási időt, illetve, hogy melyik fél mikor mondott fel, így nem kérhető számon ha a felmondási határidő leteltével nem megy dolgozni a munkavállaló.
A munkáltatónak akkor sem kell indokolnia a döntését, ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Szintén nem kell indokolnia a munkáltatónak, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben azonban köteles a munkavállalónak 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díját megfizetni. 2. tévhit – Táppénz alatt nem lehet felmondani Még mindig elég gyakran előforduló tévhit, hogy a betegszabadság vagy táppénz alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. A korábbi Munka Törvénykönyve idején ez így volt. A jelenlegi törvény szerint a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerűen közölhető a felmondás. Ha a munkáltató betegszabadság vagy táppénz alatt közli a felmondást, annak jelenleg az a következménye, hogy a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.