Vagyis például 1 évre írt alá a bérlő. Ilyen esetben meggondolhatja magát valamelyik fél, és hamarabb is véget vethet a viszonynak? A korábbi Polgári Törvénykönyv egyértelmű volt a kérdésben. Kimondta ugyanis, hogy határozott idejű szerződést idő előtt nem lehet rendes felmondással megszüntetni. (Itt is csak a rendes felmondásról beszélünk, a szerződésszegés esete más szabályozás alá esett. ) Mit mond az új Ptk.? "A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. " Miről is szól ez a szabály? A fenti előírás, a korábbi szabályozással ellentétben, már nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egy határozott időre megkötött bérleti szerződést (itt még nem csak a lakásbérletről van szó) rendes felmondással szüntessenek meg. Ennek feltétele azonban, hogy a rendes felmondást a felek szerződése lehetővé tegye. Ha a határozott idejű bérleti szerződés esetén a felek szerződése lehetővé teszi a rendes felmondást, akkor a felmondást legkésőbb a hónap 15. napjáig kell közölni, a szerződés pedig legkorábban a hónap végével szűnik meg.
A bérleti és a lakásbérleti szerződés felmondására vonatkozó rendelkezések eltérést engedő vagy kogens normák-e? [Ptk. 6:332. § (2), 6:333. § (3), 6:336. § (3), 6:339. §, 6:347. § 6:348. §] A bérleti jogviszony, és annak külön szabályozott altípusaként a lakásbérlet szerződésen alapuló kötelmi jogviszony. A bérleti szerződésre és a lakásbérletre is alkalmazandók a Ptk. 6:1. § (3) bekezdésének és 6: 59. § (2) bekezdésének a rendelkezései. Ebből az következik, hogy a bérleti (lakásbérleti) szerződést kötő felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, és a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a bérleti (lakásbérleti) jogviszony tartalmára, így a felmondási jog szabályozására is. A rendkívüli felmondás körében a felmondás jogát ennek megfelelően a felek a szerződési szabadság általános korlátai között korlátozhatják, így például a bér meghatározott ideig történő nem fizetéséhez, vagy meghatározott jogellenes magatartások tanúsításához is köthetik.