A gyerek mindenáron csak a kudarcot akarja elkerülni, jutalmat szerezni. b) A nevelő dédelgetéssel, lekenyerezéssel próbál passzív követésre rávenni. A közösség nem hatékony, tulajdonképpen érzelmileg kapcsolódók halmaza. 5. a) A szülő tulajdonképpen nem nevel, csak azért buzdít önállóságra, hogy a gyerek ne legyen terhére. A gyerek aktív, de kielégületlen és gátlástalan. b) A nevelő személyiségfejlesztéssel nem, legfeljebb a tananyaggal foglalkozik. A közösség tulajdonképpen nem alakult ki, hatékonysága nincs. 6. a) A szülő nyíltan és becsületesen nevel, de megőrzi autonómiáját s a gyermeket is erre ösztönzi. A gyerek aktív, felelősségvállaló, de érzelmileg nem harmonikus. b) A nevelő világosan és határozottan nevel, de távolságot tart. A közösség demokratikus, de a cél és normák tartják össze. 7. a) A szülő szigorú következetességgel, de a gyermeket figyelmen kívül hagyva nevel. A gyermeket önmaga ellen fordított agresszió vagy fanatizmus jellemzi. b) A nevelő csak a vakfegyelem fenntartására koncentrál.
Igyekezzünk az óvodai csoport szülői közösségét úgy szervezni, hogy mindenki megtalálja benne a helyét, vegyük figyelembe a kapcsolatépítés során az egyéni érdeklődést. Koncentráljunk a szülő "személyes kompetenciáira", engedjünk bepillantást az óvoda életébe, a mindennapi apró tevékenységekbe is, hogy a szülő láthassa a tervszerű átgondolt nevelés, egyéni fejlesztés lehetőségeit. A szülőkkel való jó kapcsolat segíti a pedagógust is, hogy a gyermeket jobban megismerje, ki tudja választani azt a stratégiát, amelynek segítségével a szülőket rá tudja hangolni a gyermek érdekében az optimális együttműködésre. A nevelő-szülő kapcsolatnak nagyon fontos eleme, hogy higgyünk a szülő képességeiben, abban, hogy képes együttműködő partnerként részt venni a gyermeke nevelésében. Erősítenünk kell a legapróbb törekvéseket és eredményeket, hisz a szülő nevelési stílusában a fejlődés apró lépésekben valósul meg. A következő részben a nevelő és szülő eltérő, vagy egybecsengő nevelői magatartásáról, a nevelési stílus jellemzőiről lesz szó, összevetve a gyermeket ért hatásokat.
Mindig van lehetőség az óvónéniktől fogadóórát kérni, akár a vezető óvónő bevonásával, ha szükséges. Ilyenkor nyugodtan és hatékonyan beszélgethetünk, hiszen nem vonja el a figyelmünket sem a saját csemeténk, sem a csoportba járó többi gyermek vagy a szüleik. A gyerekekben feszültséget okoz, ha azt látják-hallják, hogy a család és az óvoda között probléma vagy ellentét merül fel. Ilyen esetekben jobb minél hamarabb megoldást találni. Fotó: Rövidebb beszélgetésekre, kérdések feltételére inkább alkalmas a délután, amikor már nincs kötött napirendi program, hanem szabad játéktevékenység. A reggeli érkezési időben a szülők is munkába sietnek és az óvó néniknek is ezer tennivalója akad: a gyerekeket fogadni, vigasztalni-megnyugtatni, meghallgatni élményeiket, bevonni őket a játékba. Arra szoktuk kérni a szülőket, hogy reggel inkább írják fel egy kis papírra, ami fontosat közölni szeretnének, azt gyorsan zsebre lehet tenni és biztosan nem veszik el. Például: "Telefonszámom megváltozott: …", "Józsefet kedden XY viszi haza az óvodából", "Eszter ma nem alszik itt, és holnap nem jön, mert elutazunk. "
A közösség tulajdonképpen nem közösség, autokratikus, fanatikus csoport. 8. a) A szülő tulajdonképpen deviáns személyiség, érzelmi, értelmi, erkölcsi szintje alacsony. Viselkedése megalázó, önérték-csökkentő, nem fejlesztő. A gyerek kielégületlen, gátolt, impulzív. Önérték-csökkenéséből származó feszültségét váratlanul, magát is károsítóan, s újabb konfliktust teremtően vezeti le. b) A nevelő hideg, örökké gátolni igyekvő, korholó, a légkör rossz, teljesítmény gyenge. A közösség helyett egymást hibáztató, rossz légkörben élő egyedek. A gyermek egészséges fejlődése szempontjából négy feltétel együttléte optimális: A szülők és a nevelők kiegyensúlyozott kongruens kapcsolata és egyetértő nevelési módja. A gyermek iránti szeretet és bizalom. A biztonságnyújtó, követelményt, erőt és oltalmat egyaránt képviselő szülői, nevelői magatartás. A nevelésmód rugalmassága, nyitottsága, a nevelői, szülői ráhatásoknak a gyermek személyiségéhez igazodó plaszticitása.
1. a) A szülő szeretettel, rugalmasan, következetesen nevel. A gyerek barátságos, aktív, megbízható. b) A pedagógus meleg emberi kapcsolatokat alakít ki, nyílt, demokratikus légkört teremt, világos követelményeit betartatja. A közösségben baráti kapcsolatok, közvélemény és közösen kialakított és betartatott csoportnormák vannak. 2. a) A szülő szeretettel, de az utat mindenben kijelölve nevel. A gyerek érzelemgazdag és kötelességtudó, de semmiben sem kezdeményező. b) A nevelő jó hangulatot, feladattartást, fegyelmet teremt, de önálló döntésre nem nevel. A közösségben a hangulat, a teljesítés jó, de a csoport teljes konformitást követel. 3. a) A szülő elfogadóan, megértően nevel, de követelményt betartatni nem tud. A gyerek kreatív, ambiciózus, de önkontrollja gyenge, sikerért, népszerűségért, minden normát áthág. b) A nevelő jó munkalégkört teremt, feladattartás nélkül, csak az érdekeset végzik el. A közösség aktív, de túlzott rivalizálás jellemzi. 4. a) A szülő agyonfélti gyermekét, irányítás helyett szorongásának átadásával passzívvá, gátolttá teszi.
Fokozottan figyelünk mi is ebben az időszakban mindenki ruházatára. Lehet, hogy az első igazi enyhe tavaszi napon az egész csoport kórusban skandálja a "nem kell sapka! " örömkiáltást, a fülfájós betegségből frissen felgyógyult kisgyermeknek mégsem engedjük, hogy ne vegye fel a fülét védő fejfedőt. A folyamatos kommunikáción alapuló, "élő" szülő-óvónő kapcsolat, a közös alapokon nyugvó, egységes nevelés, egymás kölcsönös tiszteletben tartása segíti elő legjobban a gyermekek fejlődését, ami az elsődleges célunk. Üdvözlettel, Eszter 2011-ben kezdődött a történetem a Facebookon. Online magazinként 2013 óta létezem. Független vagyok. Több százezren olvasnak havonta. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Persze a csinossága is fontos, azonban nem kell feltétlenül komoly összegeket hagyni a boltban az éppen aktuális kedvenc mesehőssel díszített ruhadarabért. Megalkothatjuk textilfilccel, vasalható matricával vagy bármilyen kreatív módszerrel, akár közösen is, ami az eszmei értékét felbecsülhetetlenné teszi. Gondoskodjunk megfelelő őszi-tavaszi ruházatról! Nyáron, amikor csak cipőt kell cserélni, és télen, amikor mindent fel kell venni kevésbé bonyolult a helyzet, mint az őszi-tavaszi átmeneti időszakban. Gyakran előfordul, hogy a reggeli érkezés idejében még hűvös van, 10-11 óra körül, amikor az udvarra megyünk, pedig már annyira felmelegszik az idő, hogy elég egy póló is. "De anya azt mondta, vegyem fel a pulcsit! " – sírják ilyenkor a gyerekek, és nehéz őket meggyőzni arról, hogy a szélvédett, napsütéses óvodaudvaron percek alatt leizzadnának benne. A réteges öltözködés a legideálisabb (trikó, rövid ujjú póló, pulóver), és a jó tanács reggel: "ha meleged van, vedd le; ha fázol, vissza kell venni".
Óvónőnek lenni valójában álommunka. Azt a hihetetlen mennyiségű szeretetet, vidámságot, változatosságot, ami a gyerekekből ösztönösen árad nap mint nap, nem kapnám meg sehol máshol. Látni, ahogyan fejlődnek, új élményeket adni nekik, megismertetni velük a világot – nagyon jó érzés! És végül, három év után úgy engedni el a nagycsoportosokat iskolába, hogy tudom, megállják majd a helyüket. A szülők által lerakott alapokból építkezünk Óvodába kerüléskor, és utána is minden egyes szülői értekezleten hangsúlyozni szoktam ennek a munkának a hosszú távú fontosságát. El szoktam mondani, hogy mi az oviban rengeteget játszunk, közben pedig folyamatosan nevelünk, tanítunk, azonban a munkánk sohasem helyettesítheti, csak kiegészítheti a családi nevelést. Nem másra építkezünk, mint a szülők által lerakott alapokra, azt tudjuk a gyerekekben erősíteni, továbbfejleszteni, amit otthonról, a családi fészekből hoznak magukkal. A nyílt, őszinte kommunikáció fontossága Fontos a folyamatos kapcsolattartás, az őszinte, a gyerek érdekét szem előtt tartó kommunikáció.