Kádár pedig könnyen elvegyülhet a forgatagban, de a legváratlanabb pillanatokban hozhatja zavarba a saját utakon járó kormánytagokat is. A kínos vagy vidám pillanatokat felvillantó anekdoták a mese mázrétege alatt is tudatosítják az állandó ellenőrzés veszélyét, a számonkérés lehetőségét, és ez teszi hideglelősen kedélyessé Csaplár történeteit. Kádár igazságosztóként és afféle kommunista tréfamesterként van jelen a regényben, bár céljait sokszor a hozzá legközelebb állók sem ismerik. Személye egyensúlyt teremt a Központi Bizottság vezetésében is, ahol a puritán, "világforradalmiakként" jellemzett kommunisták és a "kovácselvtársi vágyak" hívei, vagyis jóléti államot akaró reformerek feszülnek egymásnak. A mitikus Kádár János átlátja és hasznára fordítja ezeket a törekvéseket, miközben végig megmarad káposztástésztát eszegető kispolgárnak –, ezzel paradox módon a regény legszimpatikusabb alakjának számít, annak ellenére, hogy az elnyomó rendszer az ő képmását tükrözi. Csaplár jól érzékelteti a Kádár-kor nyugalomnak tűnő tehetetlenségét, amit a politika harminchárom éven keresztül kontrollálni is tudott gumicsonttémákkal, mesterségesen létrehozott és egyben felügyelt vitákkal tartották fedő alatt a társadalmi indulatokat.
Ez a könyv egy Kádár János nevű első titkár kalandjait meséli el, és nem annak a politikai világnak az emlékezete, hiszen nem tudományos munkát írtam, semmilyen kutatást nem végeztem a negyvenegy évig tartó kényszerű »kutatáson« kívül. Az, amit a cím sugall, a humor ismert forrása. Mint amikor egy kicsi embert óriásnak neveznek. Mindazonáltal nem kinevettetem »Kádár apánkat«, mert az túl könnyű és olcsó volna ma már, hanem vágyom utána, például szinte rajongva megírom, hogyan találkoztam és hogyan autózgattam vele. Hatalmamba kerítem az egész korszakot azzal, hogy beleköltözöm, én rakom össze. Beleépítem azt, amit akarok, hogy soha el nem felejthető elvtárs-király váljék belőle az utókor számára. A könyvben nem lehet azonnal eldönteni, hogy mi mi, így az impulzusok védhetetlenebbül hatolnak be az agyba, az ellenőrző, elhárító rendszereket kijátszva. Az ilyen mese ellen az egyetlen ellenméreg a nem olvasás. " Hogy úgy van! Csaplár Vilmos írói hatalmának teljében felülírja Kádár Jánost. Megvuduzza.
Kezdődhetett volna úgy, hogy "Egyszer volt, hol nem volt:…" Befejeződhetett volna úgy, hogy "…éltek, amíg meg nem haltak. " De tudjuk, hogy nem így kezdődött és nem így végződött. Csaplár Vilmos regénye a már nem is annyira közelmúlt kispolgári elsőtitkárságát mutatja be. A fekete humortól a szatírán át a simogató iróniáig minden hangszeren játszva elmeséli a kovácselvtársi vágyaktól megszállottak és a világforradalmiak küzdelmét a hihetetlenül fineszes Kádár János országában. Mátyás király Gömörben lóvá tette az urakat, összekacsintva a néppel. Kádár János is kacsingat. Legalábbis időnként úgy tűnik, mintha kacsintana. Eredeti megjelenés éve: 2001 >! 266 oldal · ISBN: 9789633446218 >! 216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788081012563 1 további kiadás Kedvencelte 3 Most olvassa 2 Várólistára tette 13 Kívánságlistára tette 9 Kölcsönkérné 1 Kiemelt értékelések vargarockzsolt >! 2010. január 27., 17:19 Csaplár Vilmos jó érzékkel választ címeket (pl. Pénzt, de sokat; Kurva vagyok), szép irodalmat ír, de a bulvár olvasók is felfigyelnek rá.
Egy mára lassan feledésbe merülő életérzéssel, a Kádár-kor iránti nosztalgiával játszik el a kötetben Csaplár Vilmos. A címadás – Igazságos Kádár János – eleve többértelmű, ironikus gesztus, hiszen a Mátyás király igazságossága körüli legendákra utal, jelezve, hogy modern mesére számíthatunk. Ezzel a párhuzammal viszont rögtön megkérdőjelezi saját állítását is Kádár igazságos voltáról. A kettős szerzői játék végigkíséri az egész kötetet. A lazán kapcsolódó történetekből álló, mintegy húsz évet felölelő regényben felbukkannak olyan tények, mint Csehszlovákia 1968-as lerohanása vagy az, hogy hogy a kádári rezsim nyugati hitelekkel próbálta fenntartani a gulyáskommunizmus viszonylagos jólétét. A szereplők többsége is valós személy – feltűnik a kommunisták között keményvonalasnak számító Biszku Béla belügyminiszter, a vadászatokra géppisztollyal járó Czinege Lajos hadügyminiszter vagy a kultúrpolitika élet-halál urának számító, bajsza alatt hamiskásan mosolygó Aczél György –, ám a történelmi tények és alakok bizarr, mesés körítést kapnak.
CSAPL�R Vilmos IGAZS�GOS K�D�R J�NOS A jeles pr�za�r� mondhatni telibe tat�lta, m�r k�nyve c�m�vel is a t�m�t; a korszak n�vad� politikusa �s a rezsim besz�dm�dj�nak perszifl�l�s�t, inverz megjelen�t�s�t adja vissza ez a reg�ny. A K�d�r nev�vel jelzett �ra jelleg�t illet�en sok a mai konfabul�l�s, a hiedelem �s a Csapl�r-reg�ny erre a mes�s, k�d�sen mitologiz�l� besz�dm�dra utal ironikusan, a M�ty�s kir�ly mond�knak megfelel�en. A sz�veg is eltal�l egy t�rgyilagosnak tetsz�, a mond�kra �s a f�lig meddig igaz esem�nyekre ill� hangnemet, melyben a val�s�gos r�szletek, a f�l-pletyk�k is a k�ptelen, az idealiz�l�sban �nmag�t leleplez� t�nust�l nyernek humort �s ironikus atmoszf�r�t. Eme igazs�gos, szer�nynek tetsz� prominens alak, a f�-f� elvt�rs a korszak mintaszer� kispolg�rak�nt jelenik meg, asszony�val, "h�zt�jij�val", a n�pi szok�soknak megfelel� all�rjeivel �s �letvitel�vel. Nagy ravaszdi is azonban a reg�ny K�d�r J�nosa: vezet� t�rsai, Czinege, Acz�l, Feh�r, Kom�csin elvt�rsai esz�n furfangos �szj�r�s�val j�r t�l, szinte halljuk a hangj�t ahogy k�d�sen helyesel �s k�l�n�sen ban�lis hangs�lyokkal tilt meg ezt is, azt is; a fontos p�rtvezet�s�gi �l�seken meg a vad�szati �s egy�b happeningeken fondorlatosan par�roz jobbra �s balra, a sz� politikai �rtelm�ben.
A hangoskönyv Kádár Jánost, a huszadik századi kispolgár első titkárát mutatja be. Fekete humor, szatíra, irónia, kovácselvtársi vágyak, megszállottak, géppisztollyal vadászó honvédelmi miniszter, telefonba recsegő szovjet első tikár és világforradalmi küzdelmek a fineszes Kádár János elvtárs - aki néha-néha eltűnik az őt védő titkosrendőrök elől, hogy a sarki kiskocsmában megehessen egy pörköltet - országában.