Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. Ödön politikai pályán, Richard katonaként szolgálja a hazát, míg Jenő az otthon maradt asszonyok támasza. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. Jókai Mór regényéből készült, pazar kiállítású, heroikus-romantikus film. Magyar romantikus film, 1965 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Erdődy János Zene: Farkas Ferenc Operatőr: Hildebrand István Rendezte: Várkonyi Zoltán Szereplők: Sulyok Mária (Baradlayné) Bitskey Tibor (Baradlay Ödön) Mécs Károly (Baradlay Richárd) Tordy Géza (Baradlay Jenő) Major Tamás (Baradlay Kázmér) Szemere Vera (Plankenhorst Antoinette) Béres Ilona (Alphonsine) Básti Lajos (Rideghváry) Várkonyi Zoltán (Haynau) Barsi Béla (Lánghy lelkész) Polónyi Gyöngyi (Edit) Nagy Attila (Palwitz Ottó) Nádasi Myrtill (Lánghy Aranka) Kálmán György (Goldner Fritz) Páger Antal (Öreg Pál) Bujtor István (Leonin)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982) - Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 596 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-151-811-6 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A "nagy mesemondó" több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.
Ha hallgat anyjára, és megszökik huszárjaival, akkor a mellettük lévő lovasezred, történetesen Palvicz Ottó ezrede fogja el és öli meg, ha nem hallgat anyjára, akkor pedig saját katonái ölik meg. Mindezt vacsora közben beszélik meg a hölgyek és az egészet végig kell hallgatnia Editnek is. Edit azonban látszólag erős marad és mosolyogva hallgatja, ahogy nagynénjei szerelme halálát tervezik. Úgy tesz, mintha semmi nem érdekelné, csak az asztalon lévő finom likőrök és ételek, szorgalmasan töltögeti a zárdafőnöknő poharát is. Mikor aztán végül útnak indulnak, soror Remigia elalszik a sok likőrtől, Edit pedig kiugrik a robogó hintóból és nekiindul az éjszakai Bécsnek, hogy egyedül felkeresse Baradlayné szállását. A Plankenhorst hölgyek beszélgetéséből tudja, hogy a Singerstrasse 17-ben lakik. Edit végül rátalál Baradlaynéra, a két nő most találkozik először. Edit elmeséli, hogy Richárd veszélyben van, Baradlayné úgy dönt, hogy zöldséges kofának öltözve azonnal felkeresi fiát. Hárman indulnak útnak, Frau Bábi, aki segített Baradlaynénak bejutni az ostromlott Bécsbe, Baradlayné Frau Kadl álnéven és Edit, akit Léninek szólítanak.
Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Plankenhorsték csapdát állítanak Richárdnak is. Richárd ugyanis hű marad huszáresküjéhez, és továbbra is császári szolgálatban áll, katonáival együtt a bécsi ostromgyűrű egy részét képezik. Plankenhostné azonban Goldner Fricitől tudja, hogy Richárd katonái nagyon szívesen átállnának a forradalom oldalára, azonban Richárd lojalitása megingathatatlan, az egyetlen ok, amiért huszárjai nem fordulnak ellene, az, hogy nagyon szeretik. Most azonban változott a helyzet, mert Plankehorsték szintén Goldner Fricitől megtudják, hogy egy asszony érkezett a városba. Ez az asszony pedig nem más, mint özvegy Baradlayné, aki álruhában, zöldséges kofának öltözve jutott be a körülzárt városba és azért érkezett, hogy magával vigye fiát Magyarországra, hogy a magyar ügy szolgálatába állítsa. Ödönnel ezt már megette, aki most kormánybiztos Magyarországon. Plankenhorstné szerint, ha Baradlaynénak sikerül beszélni a fiával, akkor biztosan ráveszi a dezertálásra. Richárdnak tehát elméletileg mindenképpen meg kell halnia.
Játék egy regénnyel - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Interaktív beavató színház (Egy felvonásban 60 perc) "Egy regény elolvasása, annak a korosztálynak, amelynek kötelezőként elérkezik a Kőszívű ember fiai című Jókai mű, komoly tehertétel. A fantázia varázshatalma, amely a szöveg olvasása közben megeleveníti a történetet, nehezen jön mozgásba, talán mert ők már fél életüket mesterséges és virtuális képek bűvöletében töltik. Az élő szó, a jelenlét, a valódi dialógus talán segíthet visszatalálni a képzelet erejéhez. Az olvasás öröméhez. Ez nagy kihívás a színháznak! (Hiszen ugyanez a fásultság bénítja a mi munkánkat is, ha a fiatal közönség megnyerése a cél. ) Ez a mi feladatunk, a mi felelősségünk is. És a mi játékunk. Játék a kimondott szavak, a jelenlét, a megszólítás erejével. Jókai regénye, kollázs technikája alkalmassá teszi az anyagot, hogy belőle elemeket kivéve, játékot szerkesszünk. Játékot, amely érzékletességével szemlélteti az irodalmi szöveg működését, illetve azt, hogyan válik a textus színpadra kerülve drámaivá.
Jenő félelmeit, belső vívódásait, szerelme, Rideghváry és anyja akarata közötti őrlődését - amely a regény-időben egymásután következik-, most megpróbáljuk egy jelenetbe tömörítve előadni. Bemutatunk így egy időkezelést, amely csak a színpadon lehetséges. A kérdő mondatok sorozata, a belső kérdések kívülre kerülnek, színészek személyesítik meg azokat. Mint egy bálban, úgy táncoltatják Jenőt. Természetesen ezt a technikát is ismertetjük a színészeknek adott instrukció formájában. Aztán a Plankenhorstéknál történő jelenet, a Rideghváryval való megegyezés, Baradlayné megérkezése. Mindez megütköztetve, egy időben, mintha Jenő döntésének pillanatát látnánk kifeszítve. (Persze ez a magyarázó mondat is elhangzik. ) Ha az olvasó egy fejezet végére ér, képzeletében ugyanez zajlik le. Emlékszünk rá, milyen egy drámai fordulat a regényben, és most látjuk, milyen a színpadon. Négy ilyen, tíz perc körüli blokk vezet majd végig a regényen, illetve Jókai mesélő technikáin, bizonyítva azok drámaiságát.