Ez A Sugárzás Nem Ismer Határokat – Ez ​A Sugárzás Nem Ismer Határokat (Könyv) - Cseh Gergő Bendegúz - Haász Réka - Katona Klára - Ring Orsolya - Tóth Eszter | Rukkola.Hu

• Teljes
• TELJES KATALÓGUS - Rekord teljes nézete

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán–belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott. Az események máig a magyar katasztrófaelhárítás és a tömegtájékoztatás bohózataként/tragédiájaként élnek a hazai köztudatban. Jelen kötetben a csernobili atomerőmű-balesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratokat teszünk közzé. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról most már széles körben hozzáférhetőek az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthat Értékelések Még nincsenek értékelések.

Teljes

TELJES KATALÓGUS - Rekord teljes nézete

1. Ez a sugárzás nem ismer határokat 3
2. Ez a sugárzás nem ismer határokat 2017
3. Ez a sugárzás nem ismer határokat 10
4. Ez a sugárzás nem ismer határokat tv
5. Epeműtét után mit lehet enni

Egy ilyen mesterséges, a páciens saját sejtjeiből kialakított szerv csökkentené a kilökődés kockázatát és egyszerűbb alternatívát jelentene a donor hiány megoldására, mint például egész kiméra állatokat felnevelni a szervek ellátása céljából. ( Fotó: Wake Forest Institute for Regenerative Medicine, Pixabay) További cikkek a témában: Dr. Moreau szigete: az állati kimérák menthetik meg az emberiséget a transzplant-donor hiánytól a jövőben Az orvosok a gén-szerkesztés korában már úgy játszhatnak az embriók strukturálásával, mint a kirakósjátékkal, de vajon milyen formát fognak ölteni a bárány-ember vagy sertés-ember keverékek? És létezik e valamilyen jogi-etikai szabályozás az ügyben? Emberi bőrszövetből tenyésztett miniatűr májat ültettek patkányokba A Pittsburgh-i Egyetem Orvostudományi Iskola kutatói emberi önkéntesek bőrsejtjeiből teljesen működőképes miniatűr májakat alkottak, amelyeket azután patkányokba ültettek. Sőt rekordot döntöttek, az eddigi két év helyett ugyanis mindössze egy hónap alatt előállították a mesterséges szervet.