Az agydaganatban szenvedő Karinthy érzékletesen ír a betegség (agydaganat) kialakulásáról és kórtörténetéről. De a regény korántsem csak erről szól. Az izgalmas, fiktív elemekkel átszőtt olvasmány mítoszokat és hagyományokat elbeszélő, tabukat megdöntő könyv. Önmegfigyelés, líra és dokumentum sajátos ötvözete. Tovább
Mindeközben mégis egyértelműen szépirodalmi művet olvasunk, amely nem egyszerűen ügyesen, nagy mesterségbeli tudásról árulkodóan összerakott memoár, hanem a kor avantgárd irányzatainak jellegzetességeivel szintén színesedik, bővül az elbeszélés írástechnikai palettája. A kifejezetten kedélyes, karinthys humor és önirónia mellett fontos szerepet játszik a műben az esetenként a való életből kölcsönzött "reáliák" beépítése a szövegbe, amely időről időre fragmentálódik, rövid, önálló bekezdések egymásutánjából rajzol ki egyfajta átfogó képet. Dos Passos nagy USA-trilógiáját juttathatja eszünkbe ez a módszer, de Aldous Huxley Szép új világ ában is akadnak bőven efféle részletek. Ugyanakkor a kór természetéből fakadó hallucinációk, majd a műtét után komplikációként fellépő agyhártyagyulladás lázálmai szinte kiáltanak a szürrealizmus látomásos, a valóságot valószerűtlen torzulásokkal elénk táró pszeudo-automatikus írásmódért. A leghatásosabbak mégis a szinte televíziós precizitással beiktatott nagyobb nézőpontváltások, ám itt az izgalom tetőfokára juttatott jelenetet szerencsére nem unalmas reklámblokk, hanem ugyanannak a történetnek egy egészen más hangnemet megütő folytatása követi.
(... ) Mindennek megvan a maga tempója, időrendje, nem szabad semmit elhamarkodni. Rövid hetek és hosszú pillanatok c. fejezet, 19. Halálom pillanata éppen olyan jelen pillanat lesz majd, akkor, mint a mostani, mikor meghökkenve próbálom összeszedni magam - az is jelenben fog lejátszódni, nem a jövőben, ahogy önmegnyugtatásomra elhitettem magammal. Rövid hetek és egy hosszú pillanat c. fejezet Ha az ember reggel megsebzi a kisujját, napközben csodálkozva tapasztalja, hogy az érzékeny ujjat mindenhová beléveri: ez valószínűen tévedés, máskor is így van, csak nem veszi észre. fejezet Észrevettétek már, hogy nemcsak akkor hat idegenszerűen egy város, mikor először látjuk, hanem akkor is, ha utoljára sétálunk végig rajta, utazás előtt, hogy kivándoroljunk, soha vissza nem térésre? Tűnődve nézem a feliratokat, az ismerős kirakatok olyan fájdalmasan újak és az egész mintha szűkebbre, kisebbre zsugorodott volna, mint mikor gyermekkori házunkat pillantjuk meg és az udvart és a kertet, és csodálkozunk, mert nagyoknak és pompásaknak hittük.
Sokáig én is úgy voltam vele, "tudom-tudom, ezt írta az agyműtétjéről" – és az ember hajlamos inkább olyat olvasni amiről még ennyi előzetes tudása sincs, mert az… nem is tudom, érdekesebb? Mekkora tévedés! Nekem nagy meglepetés volt ez a könyv, és csak még jobban megszerettem tőle Karinthyt az embert és Karinthyt az írót. Mert itt aztán tényleg mindkét énje benne van: nagyközönségnek ír ugyan, mégis kitárulkozik, nem hallgat el semmit – miért is tenné? Ez tényleg egy olyan téma, amit vagy felvállal mismásolás nélkül, teljes valójában, vagy jobb, ha bele se kezd. Írt egy előszót a könyvhöz ma is nagyon aktuális gondolatokkal – ez egyrészt az író zsenijét dicséri, másrészt azt is megmutatja, van, ami (sajnos) nem változik. Már a könyv ajánlása is szólhatna minden mai kuruzsló ellen is akár: "Mítoszokon és legendákon túl ajánlom könyvemet a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona. " Megéri tovább is olvasni és nemcsak amiatt, mert jelentősen árnyalja a képet, ha az ember csak a humorista Karinthyt ismeri, hanem mert tényleg teljesen egyedülálló könyv az írói életműben és a világirodalomban is.
A kezdeti rosszullétek végül kizökkentik a valóságból, hogy egy ismeretlen szintre emeljék, az agya és belső énje világába, amiről kiderül, hogy betegség támadta meg. A könyv agydaganata diagnosztizálása és kezelése közötti, illetve utáni időszakot öleli fel és meséli el a leghitelesebb visszaemlékezésekbe temetkezve, miközben fantáziája olyan mélységekben és magasságokban szárnyal, ahová csak kevés ember érhet fel. Ennek ellenére vagy éppen ebből kifolyólag a személyes hangvétel és a megszerkesztettség aránya egy percre sem csökken. Egyetlen támasza felesége, Böhm Aranka végig kitart férje mellett, képzelgéseiből visszarángatva a valóságba, ráébreszti, hogy az itt látott borzalmak akár vele is megtörténhetnek, és ideje elfogadnia a segítő kezet, amit Herbert Olivecrona agysebész kínál fel neki. Állapota ekkor már kihat józan ítélőképességére, és innentől kezdve a valóság kemény talaja kicsúszik a lába alól, ő pedig a fantáziálások, a kényszerképzetek és az elferdített illúziók birodalmába zuhan, ahol énke uralkodik.
Legnagyobb korszakában volt 1970-ben, a Vígszínház kiemelten ünnepelt sztárja (már amennyiben a '70-es években itthon lehet ilyet mondani), Ruttkai Éva férje az életben és ebben a filmben is, az Isten hozta, őrnagy úr! után, a Szindbád előtt – soha előtte őt ennyire meghatározó film nem készült. Ugyanez elmondható a Karinthy adaptációra: külön utas, nagy egyéniségű, sokak által kedvelt író látható a filmben, aki úgy tud szellemi nagyságával jelen lenni a közbeszédben, hogy közben mégis sokan megosztónak, modorosnak tartják. Ösztönös zseni, nem kérdés, kinek 19, kinek egy híján 20. Latinovits mellett vannak kisebb érdekes szerepek is nagy színészektől: Pécsi Sándor a főpincér, Sinkovits Imre a cirkuszigazgató, Kállai Ferenc a pszichoanalitikus vagy Törőcsik Mari a revütáncos nem éppen hétköznapi szerepében. Epizódnyi jeleneteik már csak azért sem voltak könnyűek, mert a film látomásos álomszerű részeiben vagy meglepő párbeszédeiben kell természetesnek lenni, ahogy az egy fejben is mindig összekuszálódik.
Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Karinthy második felesége ugyanis foglalkozására nézve pszichiáter volt, Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait, nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezett a város orvosi köreiben, férje betegségét is a város idegklinikáján diagnosztizálták. Karinthy eleve is nagyon érdeklődött a lélektan iránt, így szinte kapóra jött neki, hogy felesége szakemberként ismeri a témát – valószínűleg ennek köszönhető, hogy a regényben elég tájékozott, nem dilettáns(nak tűnő) módon ír e tudományterület korabeli állásáról is. Réges-régen el akartam olvasni ezt a könyvet, csakhogy a kiadás, amiben megvolt nekem (a Karinthyságok című gyűjteményes kötetben), nem elég, hogy hat regényét is tartalmazza, de A4-es méretű, az oldalak apró betűsek és jóformán lapszéltől lapszélig tele vannak nyomtatva. Impresszív kiadvány, csak éppen ormótlansága miatt olvasásra jóformán alkalmatlan. Pár éve végül megvettem a regényt önálló kiadásban és így már el tudtam olvasni végre. Letehetetlen könyv, napok alatt kiolvastam és ez elég ritkán történik meg velem.
(Forrás:) Előszó Láthatatlan vonatok Keskenyfilm Rövid hetek és egy hosszú pillanat A strucc védekezik Találkozás egy haldoklóval Vércseppek a szemfenéken Barlangvasút Kézlegyintés az ablaküvegen Szanatórium A Gyulák széke összeül Vissza a tett színhelyére Beteglátogatók A halál megkísért Az ítélet kihirdettetik A koponyák hegye - (Intermezzo) Isten nevében – észak felé "Le mie prigioni" Olivecrona Lüktető csillagok Avdelning 13 Addisz-Abeba Krizantém Tér és idő Trelleborg felé fut egy fél fekete eb "Oldozzátok el kötelékeit" Robinson szigete
2021. július 10., 07:49 Kolek Zsolt 1936-ban Karinthy Frigyesért egy ország szurkolt. A népszerű író stockholmi agyműtétjéről a lehető legnagyobb részletességgel számoltak be a korabeli magyar lapok. Karinthy még két alkotó évet köszönhetett a korban úttörőnek számító műtétet elvégző Herbert Olivecrona professzornak. A szorongásait, tépelődéseit humorba temető Karinthy a műtőasztalon fekve tárulkozik ki az olvasó előtt: egy személyben írója és alanya a rajta elvégzett agyműtétnek. A regényen átsüt az ember korlátait feszegető tudomány csodálata: Karinthy nem személyesíti meg a testére törő halálos kórt, mint Eörsi István Leukémia kisasszonyt vagy Esterházy Péter Hasnyálkát. Karinthyt nem hagyja el az ontológiai derű, de körüllengi a melankólia, ahogy a filmre vitt regény képkockáin a személyébe bújó halhatatlan Latinovits Zoltánt. 2021. július 9., 09:20 Keressék a Magyar7 legfrissebb számát! Megjelent a Magyar7 2021/27. számában. Kövesse facebook oldalunkat is!