Érdekes lehet a cím formája, a csupa nagybetű, amely a fokozott érzelmi töltetet jelképezheti (napjainkban, az információs társadalmunkban például egy online beszélgetésben a csupa nagybetűs írásmód figyelemfelkeltést, akár kiabálást is jelenthet, de plakátokon is használják a nagybetűket a tekintet vonzására), esetleg azt, hogy ez a boldogság igazán teljes, euforikus, földöntúli. A földöntúli boldogság képére ráerősít a "vadregényes, fenyves koszorúzta hegyek" idilli látványa, valamint a hó toposza, hiszen hűvössége, fehérsége miatt a mennyország képe juthat eszünkbe róla, különösen az "ajándék az égből" megnevezés alapján. Fontos lehet a vonatút, mint életmetafora. Miután a havas tájba való megérkezést egy esetleges mennyországbeli léttel tudtuk párhuzamba hozni, a vonatról való leszállás a halált, az átlépést a túlvilágba jelentheti. Ez azért is lehetséges, mivel Kornél a novella történetének elején beteg volt, lázzal küszködött, és ő maga mondta: "balsejtelem fogott el, hogy nem térek többé haza".
Még az ég is. Az akácfák poros lombja pedig olyan fehér volt, akár az írópapír. " – Mindnyájan sokszor láttuk ezt. – Vagy: ebédutáni hangulatkép nyaralókkal a hűvösben. "Künn az udvarban eperfák alatt nők, férfiak egy ingben, mezítláb görögdinnyét, főtt kukoricát rágcsáltak. " Éppen ilyen sokatmondó és lényeget megragadó a jellemzése is. Csak egy-két szót szól, és máris él, pillanatnyi lelki helyzetével együtt, az alak. Pl. Jancsi, amikor először elébünk lép: "Vékonyka gyermek volt, haja rövidre nyírva, nullás géppel. Piros tornaing rajta, vászonnadrág, lábán bőrsaru. Pislogott az apja meg az anyja felé. " – Három, nem is hosszú mondat, s külsőleg, belsőleg él az alak. Nem ilyen sunyin, moccanás nélkül szokott figyelni minden gyerek, amikor apa, anya róla vitatkoznak? – Vagy az apa, aki nyíltan nem mond igent, de nem bánja, ha a fia mégis vele megy. Nem ad igazat a feleségének, de nem is ellenkezik: "Az apa tétovázni látszott. Anélkül azonban, hogy bármit mondana feleségének, megállapodott egy köszmétebokor mellett, mintha késlekedő fiát várná.
Néró, a véres költő "Fáj, annyira igaz" - mondta a művészi kisebbrendűségének félelme miatt zsarnokká lett császár történetéről Thomas Mann. Pacsirta Az idős Vajkay házaspár egyszem, kissé csúnyácska lánya elutazik egy hétre a rokonokhoz. A szülőknek hiányzik, neki is a szülei, írja is szorgalmasan a leveleket, aztán hazatér. Ennyi a regény külső története. De a soványka elbeszélés mögött mély, lélektani konfliktusok húzódnak meg. Aranysárkány A vidéki értelmiség csüggedt világát rajzolja meg a regény. Főszereplője egy Sárszeg nyüzsgő városának gimnáziumában tanító humánus, de sikertelen tanár, akit tanítványai és lánya is megaláz, az újságok nyilvánosan megszégyenítik, s ez öngyilkosságba kergeti a főhőst. A címbéli aranysárkány = az álmok, amik eleinte színesen lebegnek az égen, aztán aláhullanak és elrongyolódnak. Művei: •1907 Négy fal között (versek) •1910 A szegény kisgyermek panaszai (versek) •1921 A rossz orvos (regény) •1922 Néró, a véres költő (regény) •1924 A bús férfi panaszai (versek) •1924 Pacsirta (regény) •1925 Aranysárkány (regény) •1926 Édes Anna (regény) •1933 Esti Kornél (novellák) •1936 Tengerszem (összegyűjtött novellák) •1936-40 Összegyűjtött művei