Nem a szénhidrát az ellenség! Tudja meg, hogy mi! Az intenzív inzulinkezelésben részesülőknek napi 3-5 alkalommal javasolt mérniük vércukorszintjüket. Az étkezés előtt mért értékek a bázis inzulin hatékonyságáról adnak visszajelzést, a főétkezések után 1 vagy 2 órával mért értékek pedig a rövidhatású inzulin és az étrend együttes hatásáról jeleznek vissza. A vércukorszintet időnként az utóvacsora elfogyasztása előtt is érdemes megmérni. Napi 3-5 alkalommal javasolt vércukorszintet mérni pl. terhes diabéteszes nőknél, valamint akkor, amikor valamilyen más megbetegedés (különösen, ha hányással vagy hasmenéssel jár) éri a cukorbeteget, és azoknál a diabéteszeseknél, akiknél gyakran és váratlanul túl alacsonyra esik a vércukorszint, vagy folyamatosan magas. Intenzív vércukor önellenőrzés szükséges akkor is, ha az étkezési időpontok megváltoznak, ha a páciens szokatlan stressznek van kitéve, fizikai igénybevétele fokozott, vagy ha pl. időzóna átlépéssel járó utazáson vesz részt. A jól beállított, stabil betegeknél a kevésbé gyakori ellenőrzés is elegendő lehet.
A cukorbetegség megelőzésének, korai felismerésének egyik legfontosabb eszköze a félévente-évente történő vércukorszintmérés. Ez történhet éhgyomorra, vénás vérből, laboratóriumi körülmények között, de informatív lehet egy napközben, ujjbegyből történő szűrés is, például egy lakossági egészségnapon vagy egy gyógyszertárban. A mért vércukorérték egészségeseknél éhgyomorra 5, 5 mmol/l alatt, étkezés után 1 órával 7, 8 mmol/l alatt ideális, és semmilyen időpontban nem szabadna meghaladnia a 11 mmol/l értéket. Az eredmények értelmezéséhez kérjünk szakszerű segítséget, magas érték esetén pedig forduljunk háziorvosunkhoz a további vizsgálatokért! Otthoni vércukormérés a diabéteszes mindennapokban Cukorbetegként már nem elegendő évente mérni! A diagnózis után jellemzően kap vagy beszerez valamilyen vércukormérőt az érintett, és kezelőorvosával megbeszéli, hogyan és mikor kell mérnie otthon. Sajnos a gyakorlatban sokszor tapasztaljuk: a készülék hamar a fiókban landol, és elő sem kerül többet.
Általánosságban elmondható, hogy a normál érték étkezés előtt 4 és 6 mmol/l között van, az éhomi 6 mmol/l alatt, az étkezés után mért normál érték pedig 7, 5 mmol/l alatt. Ez az a tartomány, amihez a lehető legközelebb érdemes a vércukorszintet tartani, ugyanis az ettől tartósan eltérő eredmények olyan súlyos szövődmények kialakulásához vezethetnek, mint a látásromlás, a vesebetegség, a szívbetegség, a stroke, idegkárosodás, de ide sorolható a végső soron diabétesz miatt amputált végtag is. A vércukorszint mérése A vércukorszintet a beteg mérheti önmagának is, hiszen számos olyan modern vércukorszintmérő készülék kapható, melyek segítségével könnyedén és gyorsan ellenőrizhetjük otthonunkban a vérünk cukorszintjét. A mérés gyakoriságát beszéljük meg a kezelőorvosunkkal, de általában négy időpontot szoktak javasolni: egyszer ajánlott mérni éhgyomorra, egyszer étkezés előtt és után is 1, 5-2 órával, valamint éjjel 2 óra körül is érdemes egy gyors mérést beütemezni. A mérés mellett ne felejtsük el rendszeresen felírni a kapott eredményeket, ehhez a legjobb, ha egy füzetet vezetünk vércukorszint-naplóként, így a feljegyzések nagy segítséget nyújthatnak mind az orvosnak, mind a diabetikus szakembernek a cukorbetegségünk alakulásáról.
Még mielőtt foglalkoznánk a címben felvetett problémával, érdemes néhány másik kérdést tisztázni! Mi a jó és mi a rossz vércukorszint? Miért baj, ha "nem jó" a vércukorszintünk? És végül, ha rossz a vércukorszintünk, akkor biztos, hogy cukorbetegek vagyunk? Normális és abnormális vércukorszint A normális vércukorszint éhgyomri állapotban (a reggeli első evés előtt) 3, 5-6 mmol/l közötti érték, étkezés után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után nem haladja meg a 7, 8 mmol/l-t. A glükóz (cukor) a szervezet sejtjeinek legfőbb energiaforrása, a szénhidrátot tartalmazó élelmiszerekből nyerjük ki. A vérbe szívódik fel, amely elszállítja a sejtekhez, vagy a májban raktározza. Ehhez a folyamathoz szükséges az inzulin. Az egészséges hasnyálmirigy annyi inzulint termel, amennyi szükséges egy étkezéskor a szervezetbe juttatott táplálék felhasználásához. Ha nő a vércukorszint, akkor nő az inzulintermelés, és ahogy csökken a cukor szintje a vérünkben, kevesebb inzulin termelődik.
Cukorbetegségben szenvedő betegeknek kötelező a vércukorszint értékének napi szintű önellenőrzése. Ez az érték kiváló mutatója a terápia sikerességének, továbbá információt ad a hipo- és hiperglikémia előfordulásáról is. A vércukorszint ellenőrzések száma viszont a terápiától függően egyéni jelleggel bír. A vércukorszint mérés fogalmai Első sorban el kell különítenünk a vércukor érték napközbeni és éhgyomri mérését. Az éhgyomri vércukormérés üres gyomorral történik, ennek feltétele, hogy a páciens a mérést megelőzően 8-12 óráig ne étkezzen. Ezen kívül a vércukor mérése napközben is történhet, 90 perccel étkezés előtt és/vagy után. A vércukornapló egy olyan elektronikusan vagy kézzel írottan kitölthető dokumentum, melyet a háziorvos vagy a diabetológus ad a páciensnek. Ahhoz, hogy a szakorvos a terápia helyességét értékelni tudja, szükséges, hogy a beteg minden esetben jegyezze fel az otthon mért vércukor értékeket. Hipoglikémia akkor áll fent, ha a vércukorszint 3, 9 mmol/l alá esik, akkor az érték alacsony.
Az alacsony vércukorszintet gyorsan kell kezelni, mert súlyos következményei lehetnek. A rossz vércukorszint következményei A határérték feletti vagy alatti, illetve a nagy kilengésekkel ingadozó vércukorszint a cukorbetegség tünete, de ha kezeletlenül tartósan áll fenn a rossz anyagcsere-állapot, akkor szépen lassan kialakulnak a cukorbetegség szövődményei. Vesebetegek lehetünk, elveszítjük látásunkat, neuropátia alakulhat ki nálunk, és akár elveszíthetjük a lábunkat, de szív- és érrendszeri betegségeknek is nagyobb valószínűséggel esünk áldozatul, és még sorolhatnánk a cukorbetegség szövődményeit. Tehát a rossz vércukorszint elsősorban a cukorbetegségre utal, és ha nem vesszünk róla tudomást, akkor életveszélyes kockázatokhoz vezet. A rossz vércukorszint = cukorbetegség? És végül a harmadik kérdés: sajnos, ha fenti feltételek mellett (a megadott az időpontokban) a határértékeken kívül eső értékeket mérünk, az bizony arra utal, hogy a 2-es típusú cukorbetegség már kialakult vagy kialakulóban van nálunk.
Táplálkozzon helyesen Élvezze a mediterrán módit A mediterrán étrenden élőknél 21 százalékkal kisebb a cukorbetegség kockázata, állapította meg több, összesen mintegy 140 ezer fő bevonásával végzett kutatás. Ez az étrend növényi eredetű ételeken – zöldségeken, gyümölcsökön, hüvelyeseken, olajos magvakon, teljes értékű gabonaféléken és olívaolajon – alapul. Emellett sok halat és csirkét is tartalmaz, vörös húsokat, vajat és édességeket viszont nem. A növényi eredetű élelmiszerekben lévő rost és növényi tápanyagok segítenek a vércukorszint alacsonyan tartásában, az olívaolaj pedig gyulladáscsökkentő hatású lehet. Egyen sok lilát Egy friss brit kutatás szerint a több antocianin fogyasztása – ezek a vegyületek adják a szőlő és a bogyós gyümölcsök élénkvörös, illetve lila színét – javítja a vércukorszint-szabályozást. Napi 50–70 g szőlő vagy bogyós gyümölcs olyan hatással lehet a vércukorszintre, mint a testtömegindex 1 pontos csökkenése, állítja Aedin Cassidy, a Norwichi Orvostudományi Egyetem kutatója.