És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St. Germain-i békeszerződés is rendelkezik. ) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határai nak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes – téves – források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban.
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. A békeszerződésről A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a rmain-i békeszerződés is rendelkezik. ) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. Az elcsatolt részek és ami megmaradt A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.
A száz évvel ezelőtti trianoni békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni, de ma már látszik, hogy ez nem sikerült – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy az Akadémián tartott rendezvényen. Potápi Árpád János a kormányzati nemzetpolitika elmúlt tíz évét sikerágazatként jellemezte a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület társadalmi párbeszéd fóruma keretében rendezett "Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai" című konferencián. Emlékeztetett arra: a mai nemzetpolitika alapjait Antall József teremtette meg 1990-es elhíresült mondatával, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Az államtitkár szerint az 1920-as békediktátum elfogadtatása után sokan arra számítottak, hogy az életképtelenné vált ország magától el fog pusztulni. Ez a várakozás azonban nem vált be – mondta -, és mostanra kiépült a határon túl élő magyarokat támogató intézményhálózat, az idei centenáriumi évfordulóra pedig az Országgyűlés meghirdette a nemzeti összetartozás évét, amely a pandémiahelyzet miatt a szolidaritás évévé is vált.
Újjáéledt a Magyar Állandó Értekezlet, amelyet egyszer és utoljára Medgyessy Péter hívott életre 2010-et megelőzően, 2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, létrejött a Nemzetpolitikai Államtitkárság, és a finanszírozások kezeléséért felelős Bethlen Gábor Alapítvány. Az államtitkár hangsúlyozta, az újjáéledő Kárpát-medencei összefogás révén mára csaknem ötezer magyar külhoni magyar intézménnyel és szervezettel tartanak kapcsolatot, amely erős szövetté erősödött az évek folyamán. A kettős állampolgárság elfogadása óta több mint egymillióan vették igénybe a honosítási eljárást. Potápi Árpád János kiemelte, a nemzetpolitika az utóbbi években elérte azt a fázist, hogy egységes Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és médiatérségről beszélhetünk, amely lassanként kiegészül a népesedés-, és szociálpolitika elemeivel. Az államtitkár hozzátette, az óvodától az egyetemig tartó magyar oktatás lehetőségének megteremtése mellett a szülőföldön való boldogulás támogatása érdekében indított nagy gazdaságfejlesztési programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy több tízezer magyar vállalkozón keresztül magyar családok százezrei juthassanak méltó megélhetéshez szülőföldjükön.