Újszerű látásmódja miatt erős ellenállásba ütközött. A magyar Ugaron című vers, mely a Budapesti Naplóban, 1905-ben jelent meg, a költő életművében kulcsversnek számít. Témája elsősorban a magyarországi állapotok bemutatása. Nem konkrét tájat ábrázol, hanem az egész országot érti az Ugar kifejezés alatt, ugyan ez kis betűvel megműveletlen földet jelent. A költeményt ellentétek szövik át: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földdel, a szent humusszal. A szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egy részt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóságot, az elvadult, műveletlen világot sugallják. A harmadik versszakot a költő egy allegóriával teszi különlegessé:,, Míg a föld alvó lelkét lesem. " Az alkotás a lírai művek körébe sorolható, ennek ellenére van hőse, Ady Endre, aki próbálja a fejlődést behozni, de a maradiság következtében szinte reménytelen a helyzete.
A képek és a jelzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységé re utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóság, az eldurvult, műveletlen világ leverő élményét fejezik ki. A versnek lefelé menő, aláhulló kompozíció ja van. Az 1-2. versszakban még az egyes szám első személy, a lírai alany, az ébresztő, felfedező szándék az aktív, a cselekvő ( gázolok, ismerem, lehajlok). Ezt jelzi a szépséget, a kultúrát, a világot számon kérő hetyke, még magabiztos felkiáltó kérdés is. A 3-4. versszakban már az Ugar válik cselevővé: az indarengeteg megmozdul, gyűrűzni kezd. A föld alvó lelkét ébresztgető virágot kereső s a régmúlt szépségeket idéző hős tehetetlen, béna rab lesz az indák fojtogató gyűrűjében. A halmozott alan y indít (a dudva, a muhar, a gaz), s a fokozásos igesor (lehúz, altat, befed) a vad mező végső győzelmét fejezi ki: az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa az aláhullás, a züllés, a közönségességben való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél ironikusan kíséri a nagyratörő szándékok, merész álmok elbukását.
Ennek ismeretében értelmezd 2-3 mondatban, mit fejez ki a "kacagó szél" szimbólum! 1/1 anonim válasza: 62% Én is utálom az elemzést, részvétem. Viszont, ha azt szeretnéd, hogy az ilyeneket valaki megoldja neked, akkor az életben majd pénztárcát kell nyitnod, elég szélesre. Akkor már értelmesebb dolog lenne megtanulni, jobban járnál vele. máj. 3. 22:55 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Hirdetés Ady Endre: A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét. Mi a véleményed A magyar Ugaron írásáról? Írd meg kommentbe! Ady Endre ady endre a magyar ugaron
A magyar felvilágosodás 1. szerző: Papdisandor 10. osztály Magyar felvilágosodás irodalma Melyik Ady versből valók a következő idézetek? szerző: Balintviki77 7. osztály Ady-kvíz 1 szerző: Névtelen Lufi pukkasztó szerző: Palkocska szerző: Mihalydancsi Ady: Ugar-versek szerző: Harine A legnagyobb magyar szerző: Agibatho 4. osztály Történelem ady A magyar nyelv Igaz vagy hamis szerző: Kicsibori6 szerző: Gaba05 2. osztály A magyar helyesírás alapelvei szerző: Kollaribolya13 5. osztály A magyar nép vándorlása Diagram szerző: Fmarta18 Azonos alakú szavak szerző: Szkcsilla 3. osztály Magyar szerző: Bognarzsuzsanna1 szavakból mondatok Feloldó 1. osztály szerző: Kukkibolya szerző: Szecsoditimi Az azonos alakú szavak Magyar szólások 1. (a fej) szerző: Terkagondon Magyar mint idegen nyelv Ady, Juhász, Kosztolányi szerző: Tothzoltan72 A magyar birtokviszony szerző: Vighszabo Nyelvtan