A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel is rendezhetik. A szerződésben a törvény fent ismertetett rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerüljön a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ezt nevezzük házassági vagyonjogi szerződésnek. Nem elegendő a megállapodást két tanú előtt írásba foglalni, szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges – mutatott rá végezetül a D. JogSzerviz szakértője.
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Főszabály tehát a közös vagyon, de kivételek, mint mindig, most is vannak – hívta fel a figyelmet a D. A. S. JogSzerviz szakértője. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat – fejtette ki dr. Bezzegh Edina. Azaz, amennyiben a házastársak egyike hitelt vesz fel, az ebből eredő fizetési kötelezettség mindkét házas felet terheli. Vagyis nem csak azt a felet, aki a hitelszerződésen adósként szerepel. Főszabály tehát a közös vagyon, de kivételek, mint mindig, most is vannak. Nem tartoznak ugyanis a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.