Kis energiájú trauma, baleset is okozhat csigolyatörést, főleg akkor, ha a csontminőség valamilyen betegség, állapot miatt nem egészséges. Évről-évre, folyamatosan növekszik az ilyen típusú csigolyatörések száma. A legtöbb ilyen kompressziós csigolyatörés nem indokol műtét kezelést, azonban számos esetben a törés maga vagy az elégtelen csontgyógyulás állandó fájdalmakhoz, deformitás vagy gerinccsatorna szűkület kialakulásához vezet. A kompressziós csigolyatörések leggyakrabban időskorban, illetve előrehaladott oszteoporózisban fordulnak elő, amikor a csontritkulás miatt meggyengült csigolyatest külöböző mértékig összenyomódik a törés során. Súlyos esetben a szegmentális deformitás, instabilitás olyan mértékű, hogy a beteg nagyfokú funkcióvesztéséhez vezet, de a friss törés önmagában is nagyfokú fájdalmakat okoz, mely a beteget ágyhoz kötheti, így rontja életkilátásait, szövődmények kialakulásán keresztül életkilátásait is csökkenti. A kezeletlen kompressziós csigolyatörésben szenvedők 15-20%-a elhalálozik 1 éven belül!
Adekvát, lépcsőzetes fájdalomcsillapítás és megfelelő külső rögzítő (fűző) alkalmazása mellett a törések 2-3 hónapon belül gyógyulnak, amelyet egyértelműen jelez a fájdalom csökkenése, a mobilitás javulása. Gyógytorna az akut szakaszt követően (6 hét után) javasolt és a törés gyógyulása után is folytatandó! Műtéti kezelés Számos esetben műtéti kezelés indokolt a kompressziós csigolyatörésben szenvedő beteg gyógyítása érdekében. A műtéti indikáció felállítása részletes kivizsgálást követően gerincsebész feladata. A műtéti kezelés elmaradása vagy a helytelenül alkalmazott gerincsebészeti beavatkozás a beteg életminőségét és életkilátásait is rontja! Vertebroplasztika, kifoplasztika – ezek a műtéti beavatkozások a csigolyatestek csontcementtel való feltöltését jelentik, bőrön át behelyezett csatornákon keresztül, különböző technikákkal. Az elmúlt évtizedekben a csigolyafeltöltés indikációja, alkalmazási területe és technikája is sokat tisztult, ezért ma már – szűkebb betegcsoporton – minimális szövődményrátával tudjuk ezeket alkalmazni.
A 6-7 milliméteres vágással végzett műtét – amelynek során komputerrel egybeépített, egyszer használatos pumpával juttatják a csigolyába a csontcementet – számos más előnye mellett azonnali és tartós fájdalomcsillapítást eredményez. "A csontritkulásos betegeken kívül a kyphoplasztikán átesett eddigi hét páciens között volt egy jóindulatú érdaganatban szenvedő beteg is. A beavatkozás után ő is azonnal fájdalommentessé vált. Egy nemzetközi tanulmány alapján megpróbáljuk kiszélesíteni az eljárás indikációját és a csigolyatestet éríntő, áttételes csontdaganat esetén is elvégeznénk a műtétet" – mondta a főorvos. A beavatkozás, bár technikája eléggé egyszerű, azért nem terjedt el szélesebb körben, mert nagyon drága és műszerigényes. A műtőben szükséges berendezések önmagukban több tízmillióba kerülnek, s a műtét alkalmanként 900 ezer forintba kerül – ennyi az egyszer használatos készlet ára, bár ezzel egy betegnél szükség esetén akár több csigolyán is elvégezhető a műtét. Jakab Gábor gondnak nevezte, hogy a hirtelen fájdalommal jelentkező csigolyatest-töréssel az idős betegek többnyire háziorvosukhoz, esetleg reumatológushoz fordulnak, s így konzervatív terápiában részesülnek.
Gyors gyógyulást, azonnali fájdalommentességet, jobb életminőséget garantál a csontritkulás miatt csigolyatörést szenvedő betegeknek az Országos Gyógyintézeti Központ Gerincgyógyászati Osztályán meghonosított, kyphoplasztikának nevezett eljárás, amelyet ott eddig hét beteg esetében végeztek, az országban pedig több helyen alkalmaztak már 1-2 páciensnél. A csontritkulás okozta csigolyatörés ellátására korábban alkalmazott, nyílt műtéti eljárásnál 18-20 centiméteres metszést végeztek. A csigolyákat legalább nyolc csavarral, vagy nyolc horoggal ellátott rúdrendszerrel rögzítették, ami újabb gondokat okozott, hiszen ezek nehezen tapadtak meg a meggyengült csontban. "Már hosszabb ideje folytak kísérletek, hogy miképpen lehet csontcementet pumpálni a törött, vagy a csontritkulásos csigolyába, s ezzel erősebbé, ellenállóbbá tenni. A kyphoplasztika nagy újítása, hogy segítségével megemelhető a megtört csigolyatest. A csontritkulás okozta törés ugyanis csökkenti a csigolyatest magasságát, ami a test súlyvonalának eltolódásával a többi csigolyatestet is töréssel fenyegeti" – mondta Jakab Gábor ortopéd főorvos, aki Leidenben sajátította el az új technikát.
2013. 12:39 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 anonim válasza: Szia! Érdeklődnék, hogy hogy vagy azóta? Nekem is csigolyaroppanásom lett. 4helyen. Szülést követően. 30évesen. Teljesen tünetmentes lettél azóta? 2018. jan. 17. 17:03 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A reumatológiára térdproblémával csak két hónap múlva tudunk bejutni, addig szeretnénk tudni, hogy az alábbi röntgenfelvétel lelet alapján mi... Mit tegyek? Egy éve megállapították, hogy egyik gerinccsigolyám 5 mm-t elcsúszott. Ebből következően deréktáji fájdalmaim lettek, majd később isiász a jobb... Állás, járás nehézség Tisztelt Doktornő! 54 éves, ülő munkát végző, jelentős súlytöbblettel küzdő nő vagyok. Sok éve vannak izületi problémáim: főként... Évek óta tartó hát fájás Üdvözlöm! Le rövidítve: A csontkovácsom és a masszőröm szerint a stressz miatt lehetett 3 éve egy fél évig tartó durva gyulladás a bal lapockám...
Nagy hangsúlyt kell helyezni a gerinc forgásos és hajlításos mozgásainak elkerülésére (nő a függőleges összenyomásos erő ilyenkor). A mielőbbi mobilizálás érdekében még az ágyban elkezdjük a gerinc és hasizomzat tehermentesített izomterápiás tornáját. Az izomerősítő gyakorlatokat fájdalom függvényében háton, oldalt, hason, majd négykézláb helyzetben folytatjuk. Ha már fájdalom nélkül tud fordulni, rövid ideig ülni, fűző segítségével felkelthetjük (fekvés időtartama max. 3 hét). A mobilizálás első fázisában szükség szerint járókeret, majd támbot adható. A fizioterápia lehet: víz alatti torna, óvatos meleg kezelés (infralámpa), simítómasszázs, izomzatra jegelés stb. Krónikus stádium esetében Fő probléma: fájdalom, fáradékonyság, gyengeség, légzésfunkció romlása. A kezelés lehetőségei: gyógytorna; tartásjavító koordinációs gyakorlatok; svéd masszázs; paraffin, ritexpakolás; elektroterápia, ultrahang. Életmódbeli tanácsok: rendszeres torna; rugalmas sarkú cipő viselése ajánlott; ha szükséges, támbot használata; ne emeljen, ha igen: merev derékkal; kerülni az előrehajlást, főként törzsfordítással egybekötve.
A jövő szempontjából elsősorban a csontritkulás megelőzésére kell hangsúlyt fektetni, de egyelőre az osteoporosisos betegek rehabilitációja is előtérben van. | gerinc, törés, rehabilitáció 2018-12-06 19:06:10
Tisztelt Szakértő! 3 hete volt egy ágyéki L. 1-es csigolya kompressziós törésem, továbbá a medence és a törzs alsó részei is zúzódtak. Egyéb idegi, stb. tünetek nem jelentkeztek. A konzervatív kezelés mellett felmerült műtéti beavatkozás lehetősége is, de mivel úgy tájékoztattak, hogy jelen esetben ez nem feltétlen szükségszerű, célja egy jövőben esetleg előforduló probléma megelőzése lenne, és maga műtét a jövőben máskor is elvégezhető, így hosszas gondolkodás után egyelőre ezzel nem éltem. (Sajnos azt nem tudom, hogy mit, pontosan miért és hogyan műtenének, milyen kockázatok és jövőbeni remények mellett. ) 5 nap szigorú fekvés után megérkezett a corsettem, amivel felkelhettem. A 6. napon hazaküldtek a kórházból minden egyéb instrukciók nélkül. Egyedül napi 1x kell injekciót beadnom magamnak és a törést követő 6. héten kell kontroll röntgenre visszamennem. Kérdéseim: 1. Továbbra is inkább feküdnöm kell, s csak a szükségletek miatt keljek fel a corsettel, vagy a még most corset mellett is előforduló kisebb fájdalom ellenére inkább mozogjak, próbáljak idehaza teljes életet élni?