Számos fogalom próbálja megragadni, kik is tartoznak ide: "alulteljesít", "problémákkal, hiányosságokkal küzd", "nehezített", "sajátos tendenciákat mutat". Tehát van problémája, mely fennáll, de mint láthatjuk, nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A tartósság kérdése nem is szerepel a meghatározásban. Az csak vélelmezhető abból, hogy a sajátos nevelési igény esetében viszont szerepel. A BTM és SNI kategóriákkal kapcsolatosan többet olvashat Az egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunkban, amelyet megrendelhet ITT.
Mit jelent a BTM? Mi a BTMN? Kik tartoznak ebbe a körbe? Kik az SNI gyerekek? Mit jelent a tanulásban akadályozottság? Fogyatékos, korlátozott vagy sérült? Bizonyára minden pedagógus találkozott már ezekkel a kifejezésekkel, azonban a pontos meghatározásuk, ismeretük terén hiányosságokat tapasztalunk. Cikkünk segít az eligazodásban, a betűk mögötti tartalmak megértésében. Pálvölgyiné Kozmér Krisztina (tagintézmény-igazgató, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. Számú Szakértői Bizottsági Tagintézmény) és Metzger Balázs (általános főigazgató-helyettes, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat) írásából közlünk részletet. Nézzük meg, hogy a két nagy diagnosztikai kategória, a BTM és az SNI esetén mit takarnak a fogalmak, és mi alapján, milyen úton kerül a gyermek egyik vagy másik csoportba. Nézzük meg a köznevelési törvény struktúráját, hová is illik e két ellátási kategória! 2. Értelmező rendelkezések (4. §) 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
A tanuló iskolai viselkedésére is kihatnak a családban zajló apróbb-nagyobb horderejű változások: akár a testvérszületés, a szülői kapcsolat megromlása, válás, súlyos vagy annak vélt betegség, a szeretett személy elvesztése, gyá sz stb. Az imént felsorolt és ehhez hasonló családi történések próbára teszik a tanuló megküzdési stratégiáit, megkérdőjelezhetik a támogató rendszer biztonságát. A kihívásokkal teli élethelyzetekben megtapasztalt bizonytalanságérzés hosszabb-rövidebb időre megnehezítik és meg is változtathatják a korábban jól alkalmazkodó gyerek iskolai életét is. Iskolás korban a fenti hatásokra hirtelen megváltozhat a gyermek magatartása, visszahúzódóvá vagy éppen ingerlékenyebbé, indulatosabbá válhat, sőt mindemellé a tanulmányi eredmény érezhető romlása is társulhat. A tanuló viselkedése terén tapasztalt problémák típusai Az imént bemutatott viselkedésváltozási folyamatok eredményeként tapasztalt jelenségeket ragadja meg és helyezi egységes keretbe a gyermekkori magatartászavarok egy gyakran idézett meghatározása ( Ranschburg, 1998) amely a gyermekkori magatartási zavarokat azon a gondolkodásbeli, emocionális és viselkedésbeli tünetek illetve tünetcsoportok mentén írja le, melyeket egy adott társadalom a normálistól eltérőnek, mintegy kórosnak minősít.
Szülői kérdés: Eddig sajátos nevelési igényű volt a fiam a tanulási zavara miatt, azonban annyit javult az állapota a fejlesztések hatására, hogy mára már csak tanulási nehézséggel küzd (BTMN). Milyen lehetőségek vannak, hogy az iskolában kapjon segítséget a követelményeket teljesítésében? Változott a jogszabály? Kedves Tibor! Igen, ez fontos kérdés, valóban változott a jogszabály. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók 2018. szeptember 1-jétől nem kaphatnak tantárgyi értékelés és minősítés alól mentesítést. A z a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. Továbbra biztosítottak azok a kedvezmények, amelyeket a sajátos nevelési igényű tanuló kaphat, indokolt esetben.
alkohol és/vagy droghasználat, hazugság, lopás, szökés/csavargás. ) A következőkben Jávorné (2005) nyomán megvilágítunk néhány az iskolai környezetben gyakran előforduló devianciát, a kialakulásuk hátterében meghúzódó feltételezhető okok fényében. "Elhallgatás"- hazugság A gyermekek 5-8 éves koruk között gyakran alakítják beszámolóikat ún. konfabulációkkal ( fantáziahazugságokkal), ami a fejlődés természetes velejárójának tekinthető. Ugyanakkor a legtöbb tanuló 8-10 éves korára válik képessé arra, hogy elválassza a valószínűt a lehetetlentől, illetve a megtörténhetőt a ténylegesen meg is történttől. A tények szándékos elferdítése, történhet mások iránti kíméletből, vagy kifejezetten a megtévesztés szándékával ( Jávorné, 2005). tapintatból hazudás (a kamaszok gyakran tartanak attól, hogy mások számára sértő lenne, ha megmondaná az igazat); a kockázatosnak érzett igazmondás helyzeteiben a titkok elrejtése (pl. serdülő korban védi azokat a változásait, amit még ő maga sem ért igazán). A lopás A gyerekek lopásának hátterében, meghúzódó okokat keresvén, egy komplex jelenséggel találjuk szembe magunkat.
Course information A képzés célja olyan gyakorlati szakemberek képzése, akik pszichológiai és pedagógiai ismereteik birtokában szakszerűen végezhetik a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek pedagógiai szűrését, prevencióját és korrekcióját csoportos és egyéni formában.