esetén A elégséges feltétele B-nek; B szükséges feltétele A-nak. Ha egy szám osztható kilenccel, akkor osztható hárommal is. kilenccel való oszthatóság elégséges feltétele a hárommal való oszthatóságnak. (de nem szükséges, pl. 15) hárommal való oszthatóság szükséges feltétele a kilenccel való oszthatóságnak (de nem elégséges, pl. 15) feltételről, ha A és B állítás ekvivalens (egyenértékű). Azaz B akkor és csak akkor, ha A. ()
Helyettesítő, tömörítő forma, segítségével lekerülhetjük a szóismétlést. : A barátom középiskolás. Ő már harmadik osztályba jár. A névmások előre- és visszautaló, valamint a szövegből kifelé utaló tulajdonságokkal rendelkeznek. 4. ) Ragok és a jelek rendszere mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét, eszközei az egyeztetésnek. (pl. : alany-állítmány egyeztetése) Pl. : A nővér em bejö tt a szobá ba. Némán leül t a fotel ba és olvasni kezde tt. 5. ) A határozószók és névutók - szintén utaló és viszonyító feladatot látnak el. : Ne úgy csináld, hanem így! – mutatta a kezével. Majd én is elmegyek oda. Az asztal alatt van a ceruza! Oda esett. 6. ) A szórend és a mondatfonetika eszközök, főként a hangsúly - a szórenddel és a hangsúllyal kiemelünk valamit, s annak adjuk a főszerepet. : Holnap megyek moziba (és nem máskor). Moziba megyek holnap (moziba és nem máshova, ez a legfontosabb programom). Holnap megyek moziba, holnapután pedig kirándulok(a sorrendiséget hangsúlyoztam).
A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája. Mivel a rokon értelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati, fokozatbeli eltérésben különbözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az egyhangúság elkerülésére. Gyakran találkozunk azonban azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű és többjelentésű szavakkal. A fölérendelt fogalmak vagy a metaforikus kifejezések új színt vihetnek a szövegbe. Szövegösszetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fogjuk fel, és felsoroljuk a halmaz elemeit. Ebben az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás. A tagmondatok és mondat egészek logikai-tartalmi elrendezése során ok-okozat, általános-konkrét előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltése-oldása szerkesztési alapszabályokra épülnek föl szövegeink. magyarázó-kiegészítő közbevetések szerepe a kiegészítés, a magyarázat, de el is maradhatnának a szövegből. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkesztjük be a mondatba őket. Jelentésszintű kapcsolóelemek lehetnek a téma-réma kapcsolatok, vagyis az ismert és az új közléselemek.
Hiányosság: hiányos mondatok. PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is. órend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész. Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti. yeztetés Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott. Jelentésbeli kapcsolóelemek -Cím: meghatározza az egész jelentését -A szöveg kulcsszavai -Témája -Ismétlés, rokon értelmű szavak használata -Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom Megy a juhász szamáron, földig ér a lába. Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága. " A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik. Reader Interactions
Legutóbbi webhelytevékenységek