A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte jövedelmét. Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát. Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt. Az utólagos érvényesítés A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.
3. § 26. pont]. Az adókedvezményt azokra a hónapokra lehet érvényesíteni az igazolás alapján, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább egy napig fennállt. A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29. ) Kormányrendelet, valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. ) EüM rendelet határozza meg. Az új szabályozás szerint a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza. A súlyos fogyatékosság különböző eseteit 2009. december 31-ig a 164/1995.
Amennyiben ilyen jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az adókedvezményt nem tudja igénybe venni. Érvényesítés más kedvezményekkel együtt A kedvezmény más, adóalapot, adót csökkentő kedvezményekkel együtt igénybe vehető, de az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Eltartott személy, hozzátartozó esete Gyakori kérdés, hogy súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt? A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből, gyermek után ez a kedvezmény nem érvényesíthető. Nem érvényesíthető a kedvezmény más hozzátartó vagy ápolt személy után sem. Visszamenőleges érvényesítés Ha a kedvezményre jogosító betegséget már évekkel ezelőtt diagnosztizálták, de eddig az adózó nem érvényesítette a kedvezményt, akkor a korábbi évek adóbevallásait önellenőrzéssel lehet módosítani.
Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető. 1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv. ) 40. §-a alapján. Az Szja tv. alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. 2 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2018 (XII. 21. ) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete alapján.
Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány: hallási fogyatékosság látási fogyatékosság mozgásszervi fogyatékosság elzáródást okozó érbetegségek súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség. A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés. Az igénybevétel feltételei Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
27. ) Korm. rendelet, a 15/1990. (IV. 23. ) SZEM rendelet és a 141/2000. (VIII. 9. rendelet határozta meg, a 83/1987. ) MT rendelet pedig a rokkantsági járadékról rendelkezik. A NAV közleménye felhívja a figyelmet, hogy 15/1990 (IV. 23) SZEM rendelet 2010. január 1-től hatályát vesztette. Annak az orvosi szakkérdésnek az eldöntése, hogy a levelében leírt betegség megfelel-e a jogszabály rendelkezésben felsorolt betegségeknek illetve állapotnak, nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe. A kedvezményt igazolás alapján lehet igénybe venni. Akinek az állapota végleges, elegendő egyszer igazolnia – akár utólag is – ezt a tényt. Fontos azonban, hogy a súlyos fogyatékosság minősítésére kiadott igazolás csakis abban az esetben jogosít adókedvezményre, amennyiben tartalmazza a 15/1990. ) SZEM rendelet 2. számú melléklet, illetve a 49/2009. ) EüM rendelet melléklet szerinti adatokat, továbbá az igazolást a rendeletben meghatározott orvos adja ki. Amennyiben az igazolás kiállítására jogosult megállapítja, hogy a betegsége szerepel a 2010. január 1. napjától hatályos Kormányrendeletben felsorolt betegségek között, valamint a 2009. december 31. napjáig hatályos SZEM rendeletben szereplő betegségek között is, akkor a súlyosan fogyatékos állapot fennáll.
2009. 02. 28. 49/2009. (XII. 29. ) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28. ) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. rendelet (a továbbiakban: Kr. ) mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. (2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító, a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a) szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy b) a jogosultságot megállapító (1) bekezdés szerinti orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki.
Amennyiben a betegség a korábbi évekről igazolható, illetőleg a kedvezmény érvényesítésének egyéb feltételei is fennállnak, akkor elévülési időn belül a korábbi évek adóbevallásainak önellenőrzésével vehető igénybe a kedvezmény. Önellenőrzési nyomtatványként az eredeti személyi jövedelemadó bevallás szolgál (2008. évre a 0853, 2009. évre a 0953, 2010. évre a 1053 számú 2011. évre a 1153, 2012 évre a 1253 számú nyomtatvány). A nyomtatványok letölthetők innen, a Nyomtatványkitöltő programok / Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalon. Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa Az adott évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetőleg a háziorvos által kiadott igazolással együtt 5 évig, illetve az adó-megállapításhoz való jog elévülésére nyitva álló határidőig megőrizendő.
Igazolás A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, igazolásként itt a megállapító határozat szolgál. A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. ) EüM rendelet rendelkezik.
Az igazolást az adóhivatalnak nem kell megküldeni, az önellenőrzési bevalláshoz sem kell mellékelni – hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Kapcsolódó cikkek 2021. július 15. Kávét utaztattak Szlovákia és Magyarország között az áfacsalók Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy bűnbanda tagjait, mert egy teherautónyi kávét utaztattak Szlovákia és Magyarország között, majd a termék áfáját jogosulatlanul visszaigényelték. A kapcsolt vállalkozásokról A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.